Emlékezzünk! 1956 november 4. - 1957 december 31.


Az itt összegyűjtött anyag 6 részben jelent meg 4 évvel ezelőtt a magyar indyn. A forradalom első hetéről elég sokat tudunk, viszont arról, hogy utána még évekig voltak utózöngéi - alig. Ez a 6 cikk ezekről az eseményekről szól.

Vaktyúk (az anyag beküldőjének) előszava:

Emlékezzünk és gondoljuk át közösen!
A következő hetekben próbáljuk meg végigkisérni
mi történt 1956. november negyedikét követő hat héten Magyarországon. Emlékezzünk közösen vissza napról napra az 51 évvel ezelőtt zajló eseményekre.
Az 1956-ban történtek megitélése a mai napig nagyon ellentmondásos. Az emberek többsége mint forradalomról beszél róla, de vannak akik a manapság is ellentforradalomnak tekintik.
Nemzeti gyásznap ez a mai vagy ezen a napon kezdődött a munkáshatalom megvédése, a küzdelem a múlt reakciós, ellenforradalmi erőivel?

Pontosan milyen események történtek?
Ki hogyan vélekedik róluk, hogyan ítéli meg őket?
Milyen értékeket hordoz 1956, mi 56 öröksége?

Ezen a nyitott fórumon az akkor már élők és a később születtek, a történelmet jól ismerők és a máig kevés tudással rendelkező érdeklődők egyaránt segíteni tudnak abban, ha komolyan akarnak, hogy jobban megértsük a múltunkat és jelenünket.
Ha egyszerre csak egy hét eseményeit vizsgáljuk meg, akkor jobban kirajzolódhatnak az egyébként összemosódó részletek.
Aki csak tud emlékezzen és ossza meg velünk az élményeit, aki pedig valami hamisságot tapasztal ne menjen el mellette!

"Sok van ami szétválaszt ,de még több ,ami összeköt bennünket."

Emlékezzünk! I-VI. I. 1956. nov.4 - nov.11.


1956. NOVEMBER 4. VASÁRNAP

Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. Az intervenciót Leljusenko vezérezredes irányítja. Az ungvári rádió a "Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" felhívását sugározza.

4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása. A fővárost K. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.

5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, segélykérő rádióbeszéde, melyet többször megismételnek angolul, franciául, németül, oroszul, csehül és lengyelül is.

6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre menekülnek a Nagy Imre-kormány tagjai. Mindszenty József az amerikai követségen kap menedékjogot. Bibó István a magyar kormány egyetlen, az országgyűlés épületében tartózkodó képviselője. A szovjetek elfoglalják a HM és a BM épületét, majd körülzárják a Parlamentet.

7-8 óra között a Jutadomb környékén a nemzetőr-alakulatok visszafordulásra kényszerítik a foglyul ejtett magyar tárgyalóküldöttséget szállító szovjet menetoszlopot, ezért később Maléter Pált és társait helikopterrel szállítják Tökölről Mátyásföldre.

7.57-kor magyarul, angolul, németül és oroszul hangzik el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása.

A Széna téren, a Royal Szállónál, a Blaha Lujza téren, a Garai utcában, a Thököly úton, a Budaörsi úton, Kispesten, Pestlőrincen, Soroksáron, Pesterzsébeten, a Tűzoltó utcában, Nagyvárad térnél, Déli pályaudvarnál és Csepelen a nemzetőrség szembeszáll a támadással. A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén. Mind a szovjetek, mind a nemzetőrök komoly veszteségeket szenvednek. Több száz magyar állampolgárt a Szovjetunióba deportálnak.

A szovjetek váltakozó erősségű ellenállás után elfoglalják Kecskemétet, Szombathelyet, Pécset, Székesfehérvárt, Békéscsabát, Miskolcot, Szolnokot, Debrecent és Győrt. Körbeveszik Tatabányát, Oroszlányt, Esztergomot, Dorogot.

Kádár Jánost és Münnich Ferencet Moszkvából katonairepülőgéppel Szolnokra viszik.

New Yorkban a szovjet intervenció hírére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanács ülését.

1956. NOVEMBER 5. HÉTFŐ

A szovjetek elfoglalják a rádió épületét. A Thököly úton, a Vérmezőnél, Kőbányán, a Körösi Csoma úton, a Zalka Máté téren, a Lehel út környékén, a IX. és a XIII. kerületben, valamint Csepelen folytatódik az ellenállás. A Corvin köz ellen 13 órakor megindul a szovjet támadás.

Pécsett, Komlón és Veszprémben folyik a harc. Dunapentelén a Rákóczi Adó megkezdi a sugárzást. Tatabányára bevonulnak a szovjetek.

Szolnokon a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívásban kér segítséget a szocialista országok kormányaitól. A Szovjetunió üzenetben ajánlja fel segítségét.

Krakkóban több ezer ember tüntet a szovjet intervenció ellen tiltakozva.

1956. NOVEMBER 6. KEDD

A szovjetek megtörik a Széna téri, a gellérthegyi és az óbudai ellenállást. Közel 300 corvinista az osztrák határ felé indul. A magyar ellenállás ereje jelentősen csökken, de a Móricz Zsigmond körtéren, a Thököly úton és a Corvin közben a felkelők még tartják állásaikat. A Várban több száz főnyi, nehézfegyverzettel rendelkező felkelő harcol tovább. Csepelen lelőnek egy szovjet repülőgépet. A Kossuth Akadémián folyó tárgyalásokon a szovjetek feltétel nélküli fegyverletételt követelnek, amit a nemzetőrök nem fogadnak el.

A Mecsekben a szovjetek megtámadják a Vágot pusztára visszavonuló nemzetőrök utóvédjét.

Késő este elindul Szolnokról a Kádárt Budapestre szállító szovjet menetoszlop.

1956. NOVEMBER 7. SZERDA

Hajnalban a Kádárt és kormánya több tagját szállító szovjet harckocsik megérkeznek a Parlamenthez. Délután a Kádár-kormány leteszi az esküt. (A törvényes Nagy Imre-kormány nem mondott le!) A Kádár-kormány visszaállítja az október 23. előtti államigazgatást. Betiltják a forradalmi katonatanácsok működését, a forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól. November 7-ét munkanappá nyilvánítják. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását. Feloszlatják az ÁVH-t.

A Várban közel 300 nemzetőr behúzódik az Országos Levéltárba. A szovjetek tankokkal és nehéztüzérséggel támadják őket.

November 7-e tiszteletére a Tűzoltó utcai kommunista felkelők kitűzik a magyar és a vörös zászlókat. A szovjetek fokozott erőkkel támadnak. Pesthidegkúton, a Baross téren, a XX. kerületben és Csepelen még tart az ellenállás.

300-350 mecseki felkelő kiépíti a Vágot pusztai tábort. Pécsett, a Sopianae Gépgyárban sztrájkbizottság alakul.

25-30 perc bombázás után megindul a támadás Dunapentele (Sztálinváros) ellen. A magyar légvédelmi ütegeket a szovjetek nehéztüzérséggel lövik. Késő délután a védelem összeomlik, a szovjetek beveszik a várost.

1956. NOVEMBER 8. CSÜTÖRTÖK

Az óbudai Schmidt-kastélynál, a IX. kerületben, Kőbányán és a Thököly útnál megszűnik az ellenállás. Szovjet harckocsik hatolnak be Csepelre.

A szovjetek elfoglalják a kővágószőlősi uránbányákat.

Szovjet és magyar katonák támadást indítanak a hegyeshalmi vámházat védő felkelők ellen. Rövid tűzharc után a felkelők a túlerő elől Ausztriába menekülnek.

New Yorkban az ENSZ második rendkívüli közgyűlése folytatja a magyar kérdés megvitatását.

1956. NOVEMBER 9. PÉNTEK

Az Elnöki Tanács az államigazgatás legfőbb szervévé a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja, és törvényesíti a forradalom alatt bevezetett Kossuth-címert.

Megkezdődik a Honvéd Karhatalom szervezése. Kibocsátják a Tiszti Nyilatkozatot, amely a Kádár-kormány feltétlen támogatását követeli meg.

A Széna térnél és a Vajdahunyad utcánál szórványos harcok folynak. A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására. Vadászgépekről és nehéz-tüzérséggel folyamatosan lövik a városrészt.

Bajánál Budapestről és Dunapenteléről menekülő felkelők vonulnak Jugoszlávia felé.

A Mecsekben a szovjetek tüzérségi tűz alá veszik a felkelők főhadiszállását.

Tarjánnál a Budapestről Ausztria felé menekülő felkelők konvojára szovjet páncélosok tüzet nyitnak. A szovjetek bevonulnak Oroszlányba. Király Béla Nagykovácsiban a nemzetőrség maradványaival védelemre rendezkedik be.

A szovjetek közlik Kádárral, hogy a jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre és társai nem távozhatnak Jugoszláviába.

Az ENSZ második rendkívüli közgyűlésén újabb határozatokat fogadnak el a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

1956. NOVEMBER 10. SZOMBAT

A Kádár-kormány 8-15 százalékos béremelést hirdet, és megszünteti a gyermektelenségi adót. Az 1. sz. Karhatalmi Tiszti Ezred megkezdi működését.

Nagy Imre Rankovic jugoszláv követnek küldött levelében kijelenti: nem hajlandó lemondani.

Budapesten szórványos harcok folynak.

A Magyar Vöröskereszt élére kormánybiztost neveznek ki. A Nemzetközi Vöröskereszt újból megindítja a segélyszállítmányokat.

Kiutasítják a Budapesten tartózkodó lengyel újságírókat.

A szovjetek támadása miatt a mecseki felkelők a Kelet-Mecsekben lévő Kisújbányára vonulnak vissza.

Letartóztatják a Békés Megyei Forradalmi Tanács tagjait, emiatt sztrájkba lépnek a békéscsabai üzemek. Sátoraljaújhelyen a nemzetőrség leteszi a fegyvert. A szovjetek bevonulnak Dorogra és Esztergomba. Nagykovácsinál a szovjetek megtámadják a Király Béla vezette nemzetőregységet. Rövid ellenállás után a felkelők nyugat felé menekülnek.

A Kádár-kormány elfogadja az ENSZ-segélyt. Svájci javaslat egy konferencia összehívását látja jónak a négy nagyhatalom, valamint India részvételével.

A jugoszláv kormány fenntartja a menedékjogot Nagy Imre és társai számára.

1956. NOVEMBER 11. VASÁRNAP

Ülést tart az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága, ahol Kádár János beszámol forradalom alatti tevékenységéről. Ugyanaznap mondja el november 4-e utáni első rádióbeszédét.

A mecseki felkelők Kisújbányán rendezkednek be. Baranya megye ipari és bányaüzemeinek küldöttei tanácskozásukon felhívást fogadnak el, melyben elítélik a Kádár-kormányt és követelik a szovjet csapatok kivonulását.

Tito pulai beszédében ellenforradalomnak minősíti a magyarországi eseményeket, és a szocializmus bukásának veszélyével indokolja a szovjet intervenciót. Ugyanakkor a körülmények kényszerével magyarázza a jugoszláv vezetés beleegyezését.

1956. NOVEMBER 12. HÉTFŐ

A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti. A Magyar Közlöny közli az Elnöki Tanács rendeletét a Nagy Imre-kormány felmentéséről, és ismerteti a Kádár-kormány tagjainak névsorát. Az Írószövetség elnöksége kiáltványt intéz a nemzethez. Az Újpesti Forradalmi Munkástanács felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására. Budapest üzemeinek képviselőit másnapra hívják össze. A MEFESZ országos választmánya a Dózsa György úti szakszervezeti székházban kezdi meg működését.

A Mecsekben rejtőző felkelőket folyamatosan támadják a szovjetek. Létszámuk kb. 200 főre apad. Sátoraljaújhely környékén szórványos harcok folynak. A miskolci, a győri, valamint a mosonmagyaróvári vasipari munkástanácsok a szovjetek kivonását, szabad és titkos választásokat, a Nagy Imre-kormány és a munkástanácsok elismerését követelik.

 X

KÁDÁR JÁNOS
életrajza 1948 és 1957 között
(A Magyar Nagylexikon és a Magyar életrajzi lexikon alapján)
…Kádár János belügyminiszterként (1948.aug.15-1950.jún.23) és az Államvédelmi Bizottság tagjaként személyesen vett részt a Rajk perben , és maga is részt vállalt elődje Rajk László kihallgatásában. Igyekezett rávenni , hogy fogadja el a per „koncepcióját”. Aztán 1951. ápr. végén őt is letartóztatták, máj.-ban minden tisztségétől és testületi tagságától megfosztották. Az ellene folytatott vizsgálatot a Farkas Mihály vezette, Kiss Károlyból és Kovács Istvánból álló bizottság irányította. Péter Gábor személyes közreműködésének eredményeként elismerte az ellene felhozott vádakat. 1952. dec.-ben a Legfelsőbb Bíróság koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélte.
1954. júl.-ban szabadon bocsátották , rehabilitálták, de nem került vissza a központi vezetésbe. Bp. XIII.kerületi majd a Pest megyei pártbizottság első titkára lett.

1956 júliusában Rákosi lemondatásakor visszakerült az MDP Központi Vezetőségbe. Az MDP Központi Vezetőségének, Politikai Bizottságának és a Központi Vezetőség Titkárságának tagja lett.
1956. okt. 25-én az MDP Központi Vezetőségének első titkárává választották, majd okt. 28-án a Központi Vezetőség Elnökségének elnöke lett 1956. okt. 30-tól nov. 4.-ig (nov. 1.-jé-től csak névlegesen) a Nagy Imre-kormány államminisztere.
Látszólag azonosult a forradalommal. . Okt. 30–án cselekvően részt vett az MDP feloszlatásában, az utód MSZMP alapító intézőbizottsági tagja. 1956.nov. 1-én elhangzott, előre felvett rádióbeszédében, mikor az új párt, az MSZMP megalakulását bejelentette, az 1956-os eseményeket dicsőséges népfelkelésnek nevezte, amelynek célja szerinte Rákosi uralmának a lerázása volt. A beszéd elhangzásakor már Münnich Ferenccel a bp.-i szovjet nagykövetségre mentek és ott tárgyaltak. Kádár aznap éjjel eltűnt Budapestről, titokban Moszkvába szállították . .
1956. nov. 2-3-án Moszkvában több kommunista ország állami és pártvezetőivel tárgyaltak a magyarországi helyzetről.. 1956. nov. 2-3-án Ny. Sz. Hruscsov szovjet pártvezető a J. B. Titóval folytatott Brioni-szigeteki tárgyalásai során elfogadta Tito javaslatát, hogy a szovjet fegyveres beavatkozás eredményeként hatalomra kerülő rendszer vezetője Kádár János legyen. . Az SZKP KB ülésén (nov.2-3) Kádár elfogadta a felkínált kormányfői posztot.
1956. nov. 4-én a Hruscsovval történt ungvári találkozó után a szovjet invázió megindultával egy időben nov.4-én hajnalban visszatért Magyarországra.. Szolnokra érkezett, ahol Münnich F. már megkezdte az ellenkormány táborának szervezését..1956. nov. 4-én Szolnokon Kádár János vezetésével alakult meg az ún. forradalmi munkás-paraszt kormány, melynek megalakulását a szolnoki és az ungvári rádióban sugárzott Moszkvában fogalmazott nyilatkozatában jelentette be.
. A szovjet hadsereg egységei nov.7-én egy szovjet harckocsikból és páncélosokból álló konvojjal szállították Budapestre. Érkezése után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt.
Először bántatlanságot ígért a felkelőknek , Nagy Imrééknek is írásos garanciát adott, de aztán a párt hatalmát a szovjet hadseregre támaszkodva ,terrorisztikus módszerekkel , elrettentő ítéletekkel és a kivégzések sorával erősítette meg…

Emlékezzünk! I-VI. II. 1956. nov.12 - nov.18.


nov.12-18.
"A miskolci, a győri, valamint a mosonmagyaróvári vasipari munkástanácsok a szovjetek kivonását, szabad és titkos választásokat, a Nagy Imre-kormány és a munkástanácsok elismerését követelik."
Letartóztatások. Hogyan történtek?
Megkezdik a munkásőrség felállítását.Hogyan szerveződtek ezek a csoportok?
"A Kádár-kormány közleményben cáfolja a tömeges letartóztatásokat és deportálásokat. A Népszabadság cikke szerint az október 23-i népmozgalom követeléseit kivétel nélkül meg fogják valósítani."
Milyen elképzelése volt Kádárnak Nagy Imre további sorsáról?

1956. NOVEMBER 12. HÉTFŐA Kádár-kormány közleményben cáfolja a tömeges l

A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti. A Magyar Közlöny közli az Elnöki Tanács rendeletét a Nagy Imre-kormány felmentéséről, és ismerteti a Kádár-kormány tagjainak névsorát. Az Írószövetség elnöksége kiáltványt intéz a nemzethez. Az Újpesti Forradalmi Munkástanács felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására. Budapest üzemeinek képviselőit másnapra hívják össze. A MEFESZ országos választmánya a Dózsa György úti szakszervezeti székházban kezdi meg működését.

A Mecsekben rejtőző felkelőket folyamatosan támadják a szovjetek. Létszámuk kb. 200 főre apad. Sátoraljaújhely környékén szórványos harcok folynak. A miskolci, a győri, valamint a mosonmagyaróvári vasipari munkástanácsok a szovjetek kivonását, szabad és titkos választásokat, a Nagy Imre-kormány és a munkástanácsok elismerését követelik.

AZ ENSZ XI. közgyűlése napirendre tűzi a magyar kérdés tárgyalását.

1956. NOVEMBER 13. KEDD

A Kádár-kormány rendeletet ad ki, amelyben engedélyezi a munkástanácsokat. Megalakul a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom. Az újpesti városházát körülveszik a szovjetek, és letartóztatják a munkástanács több tagját. A központi munkástanács eznapra tervezett megalakítását másnapra halasztják.

A szovjetek a Mecsekben több felkelőt foglyul ejtenek. A Békés Megyei Forradalmi Bizottmány tagjainak letartóztatása miatt a megyében folytatódik a sztrájk. Az oroszlányi és tatabányai bányaüzemek munkástanácsokat alakítanak. Dorog és Leányvár között a felkelők felrobbantják a vasúti pályát.

1956. NOVEMBER 14. SZERDA

Az Egyesült Izzóban megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT), melynek küldöttsége este a Parlamentben tárgyal a Kádár-kormány vezetőivel.

Az ózdi vagongyárban újraválasztják a munkástanácsot. A Dorogi és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkástanácsai csatlakoznak a KMT-hez. A szovjetek megszállják Salgótarjánt.

Az ENSZ-közgyűlés napirendre tűzi a magyar kérdést, melyet 1957. január 9-én kezd tárgyalni.

Eisenhower elnök sajtóértekezletén röviden érinti a magyar kérdést is, és kijelenti: az Egyesült Államok nem tesz semmit, amivel további harcra bátorítaná a magyarokat.

1956. NOVEMBER 15. CSÜTÖRTÖK

A KMT elnökévé Rácz Sándort választják. Éjjel újabb tárgyalás zajlik a Parlamentben a KMT és a Kádár-kormány között. A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom kiadja a "Magyar újjászületés tízparancsolatát" és megindítja az Október Huszonharmadika című illegális lapot. A csepeli munkástanács a munka felvételére szólít fel.

A mecseki felkelők visszatérnek Vágot pusztára. Karhatalmi csoportokat vetnek be Mázán, Szászváron és Magyaregregyen. Pécsváradra szovjet csapatokat vezényelnek. Győrött újabb letartóztatásokra kerül sor. Salgótarjánban nagygyűlést hívnak össze, amelyen a munka részleges felvétele mellett döntenek. Az olajipari munkástanácsok határozatot hoznak a termelés megindításáról.

Lengyel párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. A szovjetek jelentős engedményeket téve teljesítik a lengyel igényeket. Közös közleményben deklarálják, hogy támogatják a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt.

1956. NOVEMBER 16. PÉNTEK

Egy leányfalui titkos találkozón Kádár szovjet kérésre beleegyezik a Nagy Imre-csoport Romániába deportálásába. A Budapesten tárgyaló csehszlovák delegáció 90 millió korona értékű áru szállítását ígéri Magyarországnak. Letartóztatják Angyal Istvánt. A fővárosban újságírósztrájk kezdődik. A KMT a sztrájkjog fenntartásával felhívást ad ki a munka felvételére, közben küldöttsége újból tárgyal Kádár Jánossal.

A mecseki felkelők elindulnak nyugat felé, a "láthatatlanoknak" sikerül átcsúszni a szovjet gyűrűn. Pécsett a munkástanácsok küldöttei a munka felvétele mellett döntenek. A szovjetek másodszor is megszállják Salgótarjánt, ahol a Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács átveszi a hatalmat. A karcagi üzemek a deportálások elleni tiltakozásul kétnapos sztrájkba lépnek.

Az ENSZ főtitkára háromtagú bizottságot hoz létre a magyarországi helyzet vizsgálatára.

1956. NOVEMBER 17. SZOMBAT

Kádár követeli a jugoszlávoktól, hogy Nagy Imrét és társait adják át kormányának. Az újságírósztrájk ellenére megjelenik a Népszabadság. Megkezdik a munkásőrség felállítását.

Salgótarjánban az Acélárugyár munkásgyűlése a sztrájk folytatása mellett dönt.

1956. NOVEMBER 18. VASÁRNAP

A jugoszláv vezetés ragaszkodik a Nagy Imrééknek adott garanciához, de nincs kifogása az ellen, hogy a csoport tagjai Romániába távozzanak. A KMT küldöttsége Grebennyik szovjet városparancsnokkal tárgyal.. A Kádár-kormány közleményben cáfolja a tömeges letartóztatásokat és deportálásokat.
A Népszabadság cikke szerint az október 23-i népmozgalom követeléseit kivétel nélkül meg fogják valósítani.

Munkástanácsot választanak a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél.

Egyezményt köt a Kádár-kormány, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt a Magyarországra irányuló segélyszállítmányok szétosztásáról.

Letartóztatják a kolozsvári Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőit.

Emlékezzünk! I-VI. III. 1956 nov.19- nov.26.


A kádári konszolidáció harmadik hete:


"1956. NOVEMBER 19. HÉTFŐ
Nagy Imre és társai kijelentik, hogy nem kívánnak az országból távozni. A KMT felhívást ad ki az Országos Munkástanács megalakítására."


"1956. NOVEMBER 23. CSÜTÖRTÖK
A jugoszlávok jegyzékben tiltakoznak a Nagy Imre-csoport elrablása miatt.
A Kádár-kormány elismeri a KMT-t tárgyalófélként. A KMT felhívása a munka felvételére szólít fel."


"1956. NOVEMBER 25. SZOMBAT
A KMT vezetői és a kormány tagjai a Parlamentben megbeszélést tartanak, ami éles szóváltás után félbeszakad."


"1956. NOVEMBER 26. VASÁRNAP
A KMT határozata követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról és adjon lapengedélyt a KMT újsága számára. Kádár János rádióbeszédében hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel. (Ezt követően 1958. június 17-ig az ügyről semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg.)"


November 7 után a parlamentben:

"...utána a Kádár

átvitte a katonai-műszaki stábot

a mi szobánkkal szomszédos szobába.



Attól kezdve ott volt a helyük.

ők tartották Hruscsovval

a forró drótot.



Naponta

kétszer-háromszor

de néha ötször-hatszor is

ránk telefonált Hruscsov

nagyon nyugtalan volt.



Volt is oka rá."

/Kádár Jánosné balladája/

1956. NOVEMBER 19. HÉTFŐ

Nagy Imre és társai kijelentik, hogy nem kívánnak az országból távozni. A KMT felhívást ad ki az Országos Munkástanács megalakítására. Az üzemek jelentős részében megindul a munka. Szovjet küldöttség látogat az Írószövetségbe.

A forradalomhoz hű szervezetek - a KMT, a Magyar Parasztszövetség, a MUOSZ, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és az Írószövetség - levélben kérik Nehru indiai miniszterelnököt, hogy járjon közbe Magyarország érdekében. Letartóztatják Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát. A KGB lefoglalja és Moszkvába szállítja a forradalom eseményeit megörökítő filmeket.

Kecskeméten az Alföldi Konzervgyárban új munkástanácsot választanak. Baján és Pécsett a munkástanácsok a sztrájk folytatása mellett döntenek.

A Szovjetunióba deportáltak egy részét átadják a magyar hatóságoknak.

A Pravda Tito pulai beszédét ismertetve azzal vádolja a jugoszláv elnököt, hogy beavatkozott Magyarország belügyeibe.

19-20-án az ENSZ-közgyűlés ismét tárgyalja a magyar kérdést.

1956. NOVEMBER 20. HÉTFŐ

Leszerelik azokat a tiszteket, akik nem írják alá a Tiszti Nyilatkozatot. Kelet-német küldöttség tárgyal Budapesten az országnak nyújtandó segítségről.

A pécsi bányászküldöttség Tatabányán és Oroszlányban a szénbányászok munkástanácsával tárgyal, majd Budapestre utazik, ahol a KMT-vel és a kormánnyal folytatnak megbeszéléseket. A tatabányai munkástanács, a pécsi, a komlói és a közép-dunántúli munkástanácsokkal való egyeztetés után, kidolgozza a Kádár-kormány elé terjesztendő követeléseket. A Mecsekben befejeződik a fegyveres ellenállás.

1956. NOVEMBER 21. KEDD

A Kádár-kormány írásos garanciát ad Jugoszláviának, hogy Nagy Imrét és társait nem fogják felelősségre vonni.

A Parlamentben tárgyalnak a dorogi, a tatabányai, a borsodi és pécsi bányászok küldöttségei. Sikertelen kísérlet történik az Országos Munkástanács megalakítására. A helyszínnek kijelölt Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok veszik körül. A KMT 48 órás tiltakozó sztrájkot hirdet. Délután a KMT küldöttsége a kormánnyal tárgyal. Grebennyik vezérőrnagy nyugati újságírók előtt a deportálásokat egyes tisztek túlkapásának minősíti. Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa.

A bajai üzemekben felveszik a munkát. Salgótarjánban megkezdődik a megyei munkástanácsot megalakító értekezlet. Megindul a munka a dunántúli kőolajipari vállalatoknál.

Az ENSZ közgyűlése háromnapos vita után több határozatot hoz Magyarország ügyében. Svájcban a magyar szabadságharcra emlékezve három percre megáll az élet.

1956. NOVEMBER 22. SZERDA

Nagy Imre és társai - miután a jugoszlávok biztosították őket sértetlenségükről - szovjet katonai autóbuszon elhagyják a jugoszláv nagykövetséget. Az ígéretet megszegve azonban Mátyásföldre, a KGB-parancsnokságra, majd repülőgépen Romániába viszik őket.

Nehru üzenetet küld Kádár Jánosnak, melyben javasolja, hogy Magyarország fogadja az ENSZ főtitkárát és az ENSZ-megfigyelők csoportját. Éjszaka a KMT küldöttsége Kádárral tárgyal. Pécsett a szénhiány miatt korlátozni kell a villamosenergia-fogyasztást.

Hajnalban a mecseki felkelőcsoport maradványa Barcs közelében átlépi a magyar-jugoszláv határt. A jugoszlávok lefegyverzik, és a kaproncai (Koprivnica) menekülttáborba szállítják őket. Gyulán a munkástanácsok a sztrájk folytatása mellett foglalnak állást.

1956. NOVEMBER 23. CSÜTÖRTÖK

A jugoszlávok jegyzékben tiltakoznak a Nagy Imre-csoport elrablása miatt.

A Kádár-kormány elismeri a KMT-t tárgyalófélként. A KMT felhívása a munka felvételére szólít fel. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa és a KMT felhívására 14 és 15 óra között a forradalom emlékére leáll a közlekedés a fővárosban, és Budapestre néma csend borul. Budapesten tárgyal a kommunista vezetésű Szakszervezeti Világszövetség delegációja.

Pécsbányatelepen a pécsi, komlói, mohácsi és szigetvári üzemek munkástanácsainak küldöttei megalakítják a Baranya Megyei Központi Munkástanácsot.

A bukaresti repülőtérről Nagy Imrét és társait családtagjaikkal együtt Snagovba viszik.

1956. NOVEMBER 24. PÉNTEK

Hivatalos magyar közlemény jelenik meg Nagy Imréék távozásáról. A Népszabadság szerkesztősége sztrájkba lép. A fontosabb üzemekbe kormánymegbízottat neveznek ki.

Komárom és Nógrád megyében folytatódik a sztrájk.

Lengyelország 100 millió zloty értékű segélyt nyújt Magyarországnak.

A jugoszláv sajtó vezető helyen foglalkozik a Nagy Imre-csoport deportálásával.

1956. NOVEMBER 25. SZOMBAT

A KMT vezetői és a kormány tagjai a Parlamentben megbeszélést tartanak, ami éles szóváltás után félbeszakad. Budapestre érkezik J. N. Koshla, India prágai nagykövete, aki december 7-ig tartózkodik Magyarországon.

A Győr-Sopron Megyei Munkástanács irányításával helyi szakszervezeti vezetőket választanak.

1956. NOVEMBER 26. VASÁRNAP

A KMT határozata követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról és adjon lapengedélyt a KMT újsága számára. Kádár János rádióbeszédében hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel. (Ezt követően 1958. június 17-ig az ügyről semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg.) J. N. Koshla Kádár Jánossal tárgyal az ENSZ-megfigyelők beutazásáról. Tatabányán a munkástanács felhívást ad ki a kétműszakos termelés megindítására.

Emlékezzünk! I-VI. IV. nov.27-dec.3.


A hét főbb eseményei:

Hétfőn a kormány a KMT Rácz Sándor vezette küldöttségével tárgyal és felhívásban fordul a parasztsághoz, amelyet ígéretekkel próbál megnyerni.
Kedden a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa határozatában síkraszáll a forradalom célkitűzései mellett.
Münnich Ferenc nyilatkozatában az ÁVH-sok tevékenységének felülvizsgálatát helyezi kilátásba. (Az általános felülvizsgálatra soha nem kerül sor.)

A folytatódnak a munkások sztájkjai és próbálnak tovább szerveződni országszerte.
Csütörtökön Kádár Tatabányán tárgyal a munkástanács képviselőivel, és a munka felvételét szabja a további tárgyalások feltételéül.

Közben szerveződik a karhatalom.
Hétfőn Debrecenben megkezdődik a tiszti karhatalmi zászlóalj szervezése.
Csütörtökön a szovjetek felszólítják Kádárt a megtorlások megkezdésére.
Pénteken kétezer fős karhatalmi ezred alakul és megkezdi a működését.

A külföldiek több helyen szolidárisak és valós információkat szeretnének kapni a magyarországi helyzetről.

1956. NOVEMBER 27. HÉTFŐ

A KMT felhívásban tiltakozik Kádár előző esti rádióbeszéde ellen. Este a KMT Rácz Sándor vezette küldöttsége tárgyal Kádárral a Parlamentben.A Kádár-kormány felhívásban fordul a parasztsághoz, amelyet ígéretekkel próbál megnyerni. Az Írószövetség levelet juttat el a diplomáciai képviseletekhez, amelyben tiltakozik Lukács György elhurcolása miatt. Debrecenben megkezdődik a tiszti karhatalmi zászlóalj szervezése. Nagykanizsán a dunántúli olajipari vállalatok munkástanácsai munkástanácsok létrehozására szólítják fel a vállalat alföldi és budapesti részlegeit, és állandó küldöttet delegálnak a KMT-hez.

1956. NOVEMBER 28. KEDD

A KMT és a kerületi munkástanácsok együttes ülésén Rácz Sándor beszámol a kormánnyal folytatott tárgyalásairól. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa határozatában síkraszáll a forradalom célkitűzései mellett.

Münnich Ferenc nyilatkozatában az ÁVH-sok tevékenységének felülvizsgálatát helyezi kilátásba. (Az általános felülvizsgálatra soha nem kerül sor.)

Megjelenik az MSZMP irányította Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség felhívása az "Újra szép lesz Budapest" mozgalom megindításáról.

A tatabányai és a dorogi bányaüzemekben folytatódik a sztrájk.

1956. NOVEMBER 29. SZERDA

Megalakul az Összegyetemi Forradalmi Bizottság, valamint a Csepeli Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa. Pécsbányátelepen több mint 300 bányász lép sztrájkba. A lábatlani üzemek felhívást tesznek közzé egy a Duna menti üzemeket összefogó munkástanács megalakítására. Salgótarjánban a KMT küldöttei a megyei munkástanáccsal tárgyalnak.

Lengyel napilapok folytatásokban közlik budapesti tudósítóik naplóit. Az NSZK 10 millió márka értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt juttat Magyarországnak.

1956. NOVEMBER 30. CSÜTÖRTÖK

A szovjetek felszólítják Kádárt a megtorlások megkezdésére. Kijelölnek hat-nyolc forradalmárt, akiknek azonnali kivégzését szükségesnek tartják.

A KMT felhívást ad ki, hogy amíg sajtóengedélyt nem kapnak, senki ne vásárolja az MSZMP lapjait. A közellátási kormánybiztos megszünteti a szesztilalmat.

Orosházán feloszlik a forradalmi bizottság. Kádár Tatabányán tárgyal a munkástanács képviselőivel, és a munka felvételét szabja a további tárgyalások feltételéül. Salgótarjánban a megyei munkástanács küldöttséget akar indítani Kádárhoz, de a karhatalmisták erőszakkal feloszlatják a tanácskozást.

Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen röpcédulák és falragaszok jelennek meg, amelyek valósághű információkat követelnek a magyarországi eseményekről.

1956. DECEMBER 1. PÉNTEK

Bécsben megjelenik a Nemzetőr című emigráns lap első száma. A jugoszláv kormányt tájékoztatva Kádár a Nagy Imre-ügyet magyar belügynek nyilvánítja. A KMT sztrájkellenes felhívást ad ki. Rendelet jelenik meg az október 23-a után emigráltak közkegyelemben részesítéséről. Kétezer fős belügyi karhatalmi ezred alakul.

Baján együttes ülést tartanak a városi tanács és a munkástanácsok küldöttei. A pécsbányatelepi bányászok sztrájkja eredménytelenül ér véget. Tatabányán a sztrájkoló bányászok a karhatalom leszerelését követelik. Salgótarjánból két küldöttség közül csak egy jut el a Parlamentbe. Megismétlik november 30-i követeléseiket, és sztrájk folytatását helyezik kilátásba. Balassagyarmaton a városi üzemek munkástanácsai le akarják állítani a kenyérgyárat. Az akciót karhatalmisták akadályozzák meg.

1956. DECEMBER 2. SZOMBAT

Megkezdődik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának háromnapos ülése. Az októberi eseményeket ellenforradalomnak minősítik. December 2-7. között India moszkvai nagykövete Budapesten tartózkodik. Tárgyal Kádár Jánossal, aki elutasítja a diplomata kibontakozásra vonatkozó javaslatait. A belügyi karhatalmi ezred egyik zászlóalját a nyugati határra irányítják.

A megyei munkástanács Salgótarjánban a sztrájk folytatása mellett dönt. Felkérik a szovjeteket, hogy a bosszúálló karhatalmisták helyett vegyék át ők a közigazgatást Nógrádban.

1956. DECEMBER 3. VASÁRNAP

Moszkvában a Lomonoszov Egyetem vezetése 150 hallgatót kizár az egyetemről. Hazaküldik a balti köztársaságbeli hallgatókat, és az év végéig felfüggesztik a marxista-leninista filozófiai előadásokat és foglalkozásokat.

A román külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén kijelenti, hogy Nagy Imre és csoportja politikai menedékjogot élvez Romániában.

Emlékezzünk! I-VI. V.1956. dec.4-dec.10.


Hétfő:
Tüntetnek a nők.Munkástanácsok alakulása országszerte.


Kedd:
A szovjetek közbelépnek ,a karhatalom feloszlat. Letartóztatások.Deportálások.
Megjelenik a "Fehér könyv" első kötete.

Szerda:
"A Népköztársaság útján (Andrássy út) és a "Nagykörúton vörös zászlókkal felvonuló kommunistákat megtámadják a gyárakból hazafelé tartó munkások. A tüntetőket dobáló tömeget a karhatalom és a szovjetek szétoszlatják. A November 7. tér (Oktogon) közelében tűzharc alakul ki.A Nyugati pályaudvarnál a karhatalom a munkások közé lő."

Csütörtök:
"Kádár János fogadja Soldatic jugoszláv nagykövetet, s kilátásba helyezi, hogy Nagy Imre és társai ügyét békésen rendezik. A Keleti pályaudvar környékén a karhatalom tüntetést oszlat fel."
Sztrájkok.

Péntek:
"Tatabányán a letartóztatások miatt a sztrájk és a tüntetések folytatódnak. A város egyik bányásztelepén fegyveres őrséget szerveznek, hogy megakadályozzák a karhatalmisták razziáit."

"Salgótarjánban a szovjetek és a karhatalmisták tüzet nyitnak a tüntető tömegre. 8-10 percig tart a mészárlás, amelynek 52 halálos és kb. 150 sebesült áldozata van. A sortűz hírére a KMT 48 órás sztrájkot hirdet. Pásztónál felrobbantják a Zagyván átívelő vasúti hidat, hogy megakadályozzák a deportálásokat."

szombat:
" Salgótarjánban folytatódnak a letartóztatások, az acélgyári nemzetőrség két vezetőjét brutális kegyetlenséggel meggyilkolják a karhatalmisták."


vasárnap:
"Tüntetés Miskolcon, a szovjetek a tömegbe lőnek. A menekülők alatt leszakad a Szinva-híd - többen meghalnak."
"Tatabányán késő este a karhatalmisták szovjet támogatással megtámadják a bányásztelepet. Több órás küzdelem után az őrség felhagy az ellenállással, hárman meghalnak a harcokban."

1956. DECEMBER 4. HÉTFŐ

Több ezer nő vonul a Hősök terére, ahol virágokat helyeznek el az Ismeretlen Katona sírjánál és kitűzik a forradalom zászlaját. A Szabadság téren, az amerikai nagykövetség előtt is tüntetésre kerül sor.

Orosházán megalakul a területi központi munkástanács, és csatlakozik a KMT követeléseihez. Dorogon megalakítják a Duna Menti Központi Munkástanácsot, melyhez csatlakoznak az esztergomi, lábatlani, nyergesújfalui és tokodi üzemek munkástanácsai. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Munkástanácsa és a tröszt vezetése megállapodik a munka felvételében.

1956. DECEMBER 5. KEDD

Kormányhatározat jelenik meg a forradalmi bizottságok megszüntetéséről.

12 óra körül több száz nő vonul a Március 15. tér felé, hogy virágokat helyezzenek el a Petőfi-szobor lábánál. A szovjetek közbelépése vet véget a megmozdulásnak. Több egyetemi kollégiumnál tüntetők akadályozzák meg a diákok deportálását. Délután újabb tüntetést oszlat szét a karhatalom a Szabadság téren. Az esti órákban mintegy 200 értelmiségit és munkástanácstagot tartóztatnak le. Megjelenik a "Fehér könyv" első kötete.

A Nógrád Megyei Munkástanács felszólítja a bányászokat a munka felvételére.

Az ENSZ-közgyűlés határozatot hoz ENSZ-megfigyelők Magyarországra küldéséről.

A CSKP KB bejelenti, hogy a magyarországi eseményekkel kapcsolatban 674 esetben indult per Csehszlovákiában.

1956. DECEMBER 6. SZERDA

A KMT memoranduma leszögezi, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások annak merevsége miatt, eredménytelenül zárultak. Tiltakozik a munkástanácsok vezetőinek sorozatos letartóztatása ellen. A KMT december 9-ére országos ülést hív egybe az országos munkástanács megalakítására. (Ezt végül 8-án tartják meg.)

A kormány a főváros több pontján, kommunista gyűléseket szervez. A Népköztársaság útján (Andrássy út) és a Nagykörúton vörös zászlókkal felvonuló kommunistákat megtámadják a gyárakból hazafelé tartó munkások. A tüntetőket dobáló tömeget a karhatalom és a szovjetek szétoszlatják. A November 7. tér (Oktogon) közelében tűzharc alakul ki. A Nyugati pályaudvarnál a karhatalom a munkások közé lő. A Baross téren gyülekező tömeget a karhatalom és a szovjetek oszlatják szét.

Tüntetések Békéscsabán, Gyulán, Tatabányán és Sarkadon. A letartóztatások miatt másnap sztrájk tör ki Békéscsabán. Nógrádban a munkásvezetők letartóztatása miatt sztrájkba lépnek a megye bányaüzemei. Esztergomban ülést tart a Duna Menti Központi Munkástanács.

Az UNESCO IX. ülésszakán határozatot fogadnak el a magyarországi iskolák helyreállításának segítéséről.

1956 DECEMBER 7. CSÜTÖRTÖK

Ülést tart a KMT. Levelet intéznek a szovjet miniszterelnökhöz, melyben javasolják a közvetlen kapcsolatfelvételt a KMT és a szovjet kormány között. Kádár János fogadja Soldatic jugoszláv nagykövetet, s kilátásba helyezi, hogy Nagy Imre és társai ügyét békésen rendezik. A Keleti pályaudvar környékén a karhatalom tüntetést oszlat fel.

Baján megakadályozzák a Bajai Központi Munkástanács megalakítását. Tüntetések Pécsett, Orosházán, Dévaványán, Battonyán, Mezőkovácsházán, Gyulaváriban, Dobozon, Berettyóújfaluban, Esztergomban és Sarkadon. Salgótarjánban másnapra kommunista tüntetést hirdetnek.

Véget érnek a XIV. nyári olimpiai játékok. A magyar sportolók jelentős része külföldön marad.

1956. DECEMBER 8. PÉNTEK

Kecskeméten a megalakítják a megyei munkástanácsot. Battonyán újabb tüntetést oszlatnak szét a szovjetek. Tatabányán a letartóztatások miatt a sztrájk és a tüntetések folytatódnak. A város egyik bányásztelepén fegyveres őrséget szerveznek, hogy megakadályozzák a karhatalmisták razziáit.

A KMT ülésére Budapestre indul a Nógrád Megyei Munkástanács küldöttsége. Salgótarjánban a szovjetek és a karhatalmisták tüzet nyitnak a tüntető tömegre. 8-10 percig tart a mészárlás, amelynek 52 halálos és kb. 150 sebesült áldozata van. A sortűz hírére a KMT 48 órás sztrájkot hirdet. Pásztónál felrobbantják a Zagyván átívelő vasúti hidat, hogy megakadályozzák a deportálásokat.

1956. DECEMBER 9. SZOMBAT

A kormány törvényen kívül helyezi a munkástanácsokat, köztük a KMT-t is. Az Építők Székházában gyülekező munkástanács-küldötteket letartóztatják. A KMT megbízottai személyesen viszik a fontosabb vidéki központokba a sztrájkfelhívást.

Pécsett 1200-1500 kommunista előtt Marosán György mond beszédet, majd kormánypárti tüntetést tartanak a Széchenyi téren. Tüntetések Dévaványán, Szeghalmon, Vésztőn és Miskolcon. Oroszlányban a munka felvétele mellett döntenek. Salgótarjánban folytatódnak a letartóztatások, az acélgyári nemzetőrség két vezetőjét brutális kegyetlenséggel meggyilkolják a karhatalmisták. Az MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága közel 120 küldött részvételével megyei aktívaértekezletet tart.

1956. DECEMBER 10. VASÁRNAP

Tüntetés Miskolcon, a szovjetek a tömegbe lőnek. A menekülők alatt leszakad a Szinva-híd - többen meghalnak. A miskolci Lenin Kohászati Művek munkástanácsa megtiltja az MSZMP szervezését az üzemben. Győrben folytatódik a sztrájk. Egerben 48 órás sztrájkot hirdetnek. Több helyen tüntetések és koszorúzások zajlanak. Tatabányán késő este a karhatalmisták szovjet támogatással megtámadják a bányásztelepet. Több órás küzdelem után az őrség felhagy az ellenállással, hárman meghalnak a harcokban.

Emlékezzünk! I-VI. VI. 1956 .dec.11-1957 dec.31.


Az első hat hét részletesebb eseményei után kövessük nyomon a Kádár rendszer első évét és próbáljuk meg felidézni vagy fiatalabbként elgondolni ,hogy milyen légkörben született a magyar írók "áruló" nyilatkozata.

Az események.
A karhatalmisták tevékenysége.
A magyar írók nyilatkozata.

1956. DECEMBER 11. HÉTFŐ

Az egész országban megkezdődik a KMT által meghirdetett 48 órás általános sztrájk. Mindenütt leáll a termelés, szünetel a vasúti forgalom és a tömegközlekedés. Válaszul a Kádár-kormány kihirdeti a statáriumot és elrendeli a gyári munkásőrségek lefegyverzését.

Bali Sándort és Rácz Sándort, a KMT vezetőit a Parlamentben letartóztatják. A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa ismét a sztrájk ellen foglal állást, ennek ellenére minden gyáregységében beszüntetik a munkát. Újra megkezdik a "vasfüggöny" kiépítését a nyugati határon. A közellátási kormánybiztos újra szesztilalmat rendel el.

A magyar ENSZ-delegáció a Kádár-kormány elleni támadások miatt kivonul a közgyűlésről. A Nemzetközi Vöröskereszt Liga elnöke látogatást tesz Budapesten.

Kecskeméten, Debrecenben és Baján az üzemek többsége csatlakozik a sztrájkhoz. Baján megkezdődnek a letartóztatások. Újabb tüntetés Egerben és Zalaegerszegen.

1956. DECEMBER 12. KEDD

Újjászervezik az internálótáborokat. Tüntetés a Bosnyák téren, melyet a karhatalom szétoszlat. Tüntetés Kecskeméten és Gyomán. Egerben a karhatalom a tüntetők közé lő: nyolc halott, huszonhét sebesült.

Az ENSZ-közgyűlés újabb határozatot fogad el, amely elítéli a Szovjetuniót magyarországi beavatkozásáért.

 1956

12. 13. Dunaújvárosban és Dorogon lefegyverezik a nemzetőröket.

12. 14. Az SZKP határozatot hoz szovjet tanácsadók Magyarországra küldéséről.

12. 15. Miskolcon kivégzik Soltész Józsefet.

12. 17. Munkaszüneti nappá nyilvánítják március 15-ét.

12. 22. A karhatalmisták egy fegyveres csoportot fognak el a Bakonyban.

12. 24. A Népszabadság karácsonyi száma vallásos témájú írások közlésével igyekszik megnyerni a közvéleményt. Az éjféli misére alatt felfüggesztik a kijárási tilalmat.

12. 28. Az Írószövetség taggyűlésén Tamási Áron Gond és hitvallás című írását a magyar írók elvi nyilatkozataként fogadják el.

12. 30. Az Elnöki Tanács rendelete alapján az ÁVH feladatait a rendőrség veszi át.

12. 31. Szilveszter éjszakáján is fenntartják a kijárási tilalmat. Elkészül a "Hungaricus" első része.
 1957

01. 01-04. Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és magyar vezetők tanácskozása Budapesten.

01. 04-07. Az ENSZ főtitkárhelyettese Budapesten tárgyal a Magyarországnak nyújtandó ENSZ-segélyekről.

01. 05-07. Az emigráns Magyar Forradalmi Tanács alakuló közgyűlése Strasbourgban.

01. 05. Megjelenik a kádárista Magyar Ifjúság című lap első száma.

01. 06. Megjelenik a Kádár-kormány programja "A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról" címmel.

01. 07-11. Csou En-laj kínai miniszterelnök moszkvai látogatásán a magyar felkelés kemény megtorlását szorgalmazza.

01. 07. A Pécsbányatelepen kezdődő sztrájkot karhatalmisták törik le.

01. 10. Az ENSZ öttagú bizottságot alakít a magyar események kivizsgálására.

01. 11. A Csepeli Vas- és Fémművekbe kormánybiztost neveznek ki. Az ellene tüntető munkások összecsapnak a karhatalmistákkal. Egy munkást halálos lövés ér.

01. 12. Rendeletet hoznak a gyorsított büntetőeljárás bevezetéséről.

A száz főnél többet foglalkoztató üzemekre kiterjesztik a statárium hatályát.

01. 16. Csou En-laj kínai miniszterelnök két napra Budapestre látogat.

01. 17. A belügyminiszter felfüggeszti az Írószövetség működését.

01. 19. Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost.

01. 20. A belügyminiszter kormánybiztost nevez ki a MUOSZ élére.

01. 21. Belügyi felügyelet alá helyezik az összes művészeti egyesületet.

01. 31. Egy párizsi hetilap hírt ad a "Hungaricus"-ról. Néhány héttel később számos nyugati lap és rádió ismerteti és részleteket közöl a tanulmányból.

02. hó Újjáalakul az Úttörők Szövetsége.

Genovában megalakítják a Magyar Szabadságharcosok Szövetségét.

02. 02. Kádár salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja és árulónak nevezi. A jugoszláv határnál visszaállítják a határsávot.

02. 08-12. Tárgyalások Prágában a Magyarországnak nyújtandó segélyről.

02. 18. Törvényerejű rendelet a Munkásőrség felállításáról.

A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tóth Ilona és társai pere.

02. 26. Az MSZMP IKB ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen vizsgálatot indítanak.

02. 27. A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságírók előtt kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani.

02. 28. Kőbányán megalakul az első munkásőrzászlóalj.

03-04. hó Nyugaton megjelenik Nagy Imre A magyar nép védelmében című kötete.

03. 05-06. Letartóztatások a Budapesti Műszaki Egyetemen.

03. 10-15. A közelgő nemzeti ünnepen a kormány újabb felkeléstől tart. Országszerte tömeges letartóztatásokra és karhatalmi akciókra kerül sor.

03. 12. Csepelen, Ózdon és Mosonmagyaróváron munkásőregységek alakulnak.

03. 15. A karhatalom tüntetőleg megszállja Budapestet és a nagyobb városokat.

Romániában a magyar forradalommal kapcsolatban több mint 20 embert végeznek ki, több ezret börtönöznek be.

Londonban megjelenik az Irodalmi Újság első száma.

03. 17. Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 munkásőrszázad kezdi meg a működését.

03. 21. Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ).

03. 21-28. Kádár János vezetésével magyar delegáció látogat Moszkvába. Ez a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalása.

03. 25. A Kossuth Kiadó kötetet jelentet meg az "ellenforradalom" külföldi megítéléséről.

03. 29. Kommmunista nagygyűlések a fővárosban több tízezer ember részvételével.

03. 30. Budapesten erődemonstrációt tart a Munkásőrség.

04. hó Németországban megalakul a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Megalakul a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség angliai szervezete.

04. 05. Kádár levélben kéri a jugoszláv kormánytól Nagy Imre és társai "menedékjogának" - formális - megszüntetését.

04. 13. Budapesten feloldják a közel fél éve tartó kijárási tilalmat.

04. 17. A Nagy Imre-csoport letartóztatott tagjait Budapestre szállítják.

04. 21. A belügyminiszter feloszlatja az Írószövetséget. Letartóztatják Déry Tibort.

04. hó vége A Magyar Írók Szövetsége Külföldön a világsajtóban tiltakozik Déry letartóztatása ellen.

05. 01. Megkezdik az új aknazár telepítését a magyar-osztrák határon.

05. 07. Az ausztriai magyar menekülttáborban éhségsztrájk tör ki az Egyesült Államokba való bevándorlás leállítása miatt. 100-120 magyar diák tüntet Bécsben, az amerikai nagykövetség előtt a bevándorlás engedélyezéséért.

05. 09. Az országgyűlés - 1956. augusztus 3-a óta először - összeül. A Kossuth-címer helyett elfogadják az új, népköztársasági, az ún. Kádár-címert.

05. 23. Letartóztatják Bibó Istvánt és Tildy Zoltánt.

05. 27. Budapesten aláírják a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetét rendező egyezményt.

05. 28. A belügyminiszter elrendeli a rendőrség állományának politikai megtisztítását. A rendőrök 25-30%-át bocsátják el.

05. 30. A Kádár-kormány felkéri a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy június 30-ig szüntesse be magyarországi tevékenységét.

06. 05-11. Bolgár kormányküldöttség tartózkodik Magyarországon. Nagygyűlést tartanak a Sportcsarnokban, amelyen Kádár és a bolgár pártvezető, Zsivkov mond beszédet.

06. 20. Az ENSZ ötösbizottsága beterjeszti jelentését Magyarországról.

06. 22. A Kádár-kormány a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti az ENSZ ötösbizottság jelentését.

06. 27-29. Az MSZMP országos értekezlete.

06. 28. Budapesten kivégzik Tóth Ilonát.

08. hó A HNF országszerte gyűléseket szervez az ENSZ-ötösbizottság jelentésének megtárgyalása ellen. A jelentés bestseller lett az Egyesült Államokban.

08. 12. Szigethy Attila a győri honvédkórházban öngyilkosságot követ el.

09. 09. Megkezdődik a magyar forradalommal szimpatizáló leningrádi egyetemi hallgatók pere.

09. 10-14. Az ENSZ-közgyűlés elfogadja az ötösbizottság jelentését.

10. 15-től A forradalom évfordulója közeledtével országszerte röplapok és falfeliratok jelennek meg.

10. 22. A Magyar Szabadság Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége Külföldön, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szabad Szakszervezetek és a Magyar Egyetemisták Angliai Szövetsége ünnepséget tart a forradalom első évfordulóján.

10. 23. Az ország lakossága különböző formákban emlékezik, tiszteleg az első évfordulón, jelentős tömegmegmozdulásra azonban nem kerül sor. A néphadsereg, a rendőrség és a munkásőrség járőrei cirkálnak Budapest és más városok utcáin. Többszáz embert vesznek őrizetbe.

Münchenben, Bonnban, Nyugat-Berlinben, Bécsben, Strasbourg-ban, Bernben, Zürichben, Párizsban, Hágában, Oslóban, Stockholmban, Rómában, Madridban, New Yorkban, Saigonban, Mainzban, Hannoverben, Rejkjavikban, Koppenhágában, Sydney-ben, Washingtonban, Montevideóban és Santiago de Chilében is megemlékeznek a magyar forradalomról. Londonban megjelenik az emigráns Népszava első száma .

10. 30. Nagygyűlés a Köztársaság téren, a pártház ostromának első évfordulóján.

11. 03. Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást.

11. 12-16. Moszkvában tanácskoznak a világ kommunista pártjai.

11. 13. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa ítélet hoz a "nagy" íróperben.

11. 17. Megszüntetik a munkástanácsokat.

12. 10. Az MSZMP határozata az osztályszempontok figyelembevételét és soron kívüli tárgyalást ír elő a forradalomban való részvétellel vádoltaknál.

12. 21. Losonczy Géza éhségsztrájkja során belehal a kényszertáplálásba.

12. 30. Kivégzik Iván Kovács Lászlót.

HVG 2007. július 6
GERMUSKA PÁL TÖRTÉNÉSZ: Kádár-huszárok vitézi tettei
Hogyan védte a törvényes rendet; Horn pufajkás osztaga
HORN GYULA NEM EGYSZERŰEN A 15 EZER KARHATALMISTA EGYIKE,
HANEM A FORRADALOM UTÁNI MEGTORLÁSBAN KULCSSZEREPETTSZÓ
ÉLCSAPAT KITÜNTETÉSSEL ELISMERT IFJÚ TAGJA VOLT. A HUNYADI
SZLÓALJ FEGYVERESE LESZERELÉSEKOR MUNKÁS-PARASZT
HATALOMÉRT ÉRDEMÉRMET KAPOTT. 75. SZÜLETÉSNAPJÁRA MAGYAR
ÁLLAMI KITÜNTETÉST NEM KAP..

Csak szemelvények az életéből.
1954 nyarán vörös diplomával hazatért. Három hónapos
honvédtiszti kiképzés, tisztté avatása után PM-be került.
1956. október 24-én Szegeden volt, a kezdődő
megmozdulások miatt jött Budapestre. 26-án katonai
egyenruhába öltöztették, felfegyverezték, és megkezdte a
járőrszolgálatot.
Ez homályos pont, ugyanis a kerületi MDP pártbizottságok
pártőrségeket szerveztek a felkelőkkel szemben. Horn inkább
a pártmilíciához csatlakozhatott
.
December 12- a pártközpontban közölték, hogy megalakul a
Budapesti Rendőr-főkapitányság Hunyadi János zászlóalja a
törvényes rend biztosítása céljából. Az ideiglenes
karhatalmi szolgálatban vállalta hogy segítsen a felbomlott
közbiztonság helyreállításában.
Horn saját kezűleg kitöltött szolgálati lapján 1956.
november 15-ét jelöli meg karhatalmi szolgálata kezdeteként.
Az, hogy önkéntesként, pártmunkásként Horn 1956 novemberében
már részt vett-e karhatalmi szolgálatban, és december 6-án
ebbéli minőségében, fegyveresen vagy csak a Kádár-kormány
támogatójaként vett-e részt a Nyugati pályaudvarnál zajló
kommunista tüntetésen, egyelőre nem dönthető el. (A
tüntetésen három felkelőt agyonlőttek a karhatalmisták.)
A Kerepesi úti Hunyadi János laktanyában november 14-étől
önkéntesekből egy új alakulatot szerveztek. A hunyadis
karhatalmisták járőröztek, épületeket őriztek, fegyvereket
gyűjtöttek be és gyári (nemzet)őrségeket fegyvereztek le.
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága december 11-i
utasítása alapján felállították a Belügyi Karhatalmat is: A
fővárosban az ezredparancsnokság és a Hunyadi laktanyában
szerveződő csoportot pedig 3. zászlóaljként tagozták be. A
Hunyadi Zászlóalj állománya meglehetős berzenkedéssel
fogadta az egység BM alá rendelését, mert az öntudatos
pártmunkások, volt partizánok és korábbi államvédelmi
tisztek nem bíztak a rendőri vezetőkben
A helyzetet olyannyira nem fogadták el, hogy a magát
Kommunista Forradalmi Zászlóaljként nevező egység 18 fős
küldöttsége 1957. január 1-jén Marosán György
államminiszternél járt közbe. Mivel Marosán ígéreteit kevés
tett követte, a zászlóalj január 18-án egyenesen Kádár
Jánoshoz fordult panasszal. Orbán Miklós ezredes szerint
ugyan a fegyverzeti ellátás javult;, a rendszeres kiképzés
megkezdődött, de tétlenségre kárhoztatták őket, illetve
január 9-én a zászlóalj 1. és 3. századát Sopron-Csorna
körzetébe vezényelték határőrizeti feladatokra.
Márciusban újra kezdték

Munkáik: az újpesti rendőrkapitányság megerősítése, hidak, a
Ferihegyi repülőtér, a gyűjtőfogház és a szervezés alatt
álló kistarcsai gyűjtőtábor őrzése, továbbá 85 akció ebből
10 esetben fegyveres bandák felszámolása és egyebek.
Több mint 2000 személyt állítottak elő az elvtársak, akik
között rengeteg körözött bűnöző, aktív ellenforradalmár
volt. egységünk részt vett január 12-én a csepeli és
kőbányai huligánok által kirobbantott lázongások leverésében
A Budapesten maradt század az ellenforradalmi
tevékenységek elsődleges kivizsgálását végezte.
Hozzávetőlegesen 500-520-ra tehető azon egyének száma, akik
számot adnak igazságügyi szerveink előtt aljas
cselekedeteikről számol be egy főhadnagy.
A Hunyadi zászlóalj határszélre vezényelt két százada
hatezer határsértőt akadályozott meg a disszidálásban.
Továbbá több olyan személyt fogtak el, akiket a külföldi
emigráns szervek zavart keltés céljából küldtek vissza az
országba. A Budapesten maradt század az 1956. decemberi és
1957. januári bevetéseket követően csak márciusban, MUK
előkészületeinek (rém)hírére aktivizálódott igazán újra.
Március elejétől már alig aludhattak otthon a karhatalmisták
az állandó riadókészültség miatt, és ők biztosították
március 15-én a Nemzeti Múzeum környékét is. Délután és az
este folyamán legalább 35 fiatalt állítottak elő a
Kiskörútról, akik gyászszalaggal és Kossuth-címerrel
csoportokba szerveződtek és tüntetőleg fel-alá sétáltak.
Április elsejétől az önálló Hunyadi Zászlóalj feloszlott.
Horn Gyula saját elmondása szerint előbb hídőrséget látott
el a Hunyadisoknál, majd 1957 januárjától a riadócsoporthoz
vezényelték, amely pályaudvarokon, köztereken, kocsmákban
stb. hajtott végre razziákat. Ezt követően a
nyomozórészleghez került biztosítási feladatokra. Egy Pest
környéki községben ilyen minőségében tanúja volt, hogy a
szervezkedés vádjával gyanúsított embereket a nyomozók a
helyszíni kihallgatás közben véresre verték. Emiatt utóbb
egy állománygyűlésen fel is szólalt. Horn 1957 júniusában
szerelt le a zászlóaljtól, és visszatért hivatalába.
Az önéletírás a karhatalmi szolgálatért kapott
Munkás -Paraszt Hatalomért Érdeméremről már nem tesz
említést, pedig ezt Horn Gyula is megkapta. A volt kormányfő
nem egyszerűen a 15 ezer karhatalmista egyike, hanem a
forradalom leverésében és a megtorlás megindításában
kulcsszerepet játszó élcsapat kitüntetéssel elismert ifjú
tagja volt. Ilyen cselekményekben való részvétel számos
országban valószínűleg kizárna egy politikust a közéletből,
vagy ha maradna is a pályán, nem tartaná ildomosnak e
cselekedeteket a törvényes rend védelmének beállítani.
Horn Gyula így lett pártelnök és miniszterelnök, de ez sem
menti meg attól, hogy e kerek évfordulón szembenézzen
1956 téli önmagával.

Magyar írástudók árulása - 1957

szerda, 2007. november 14. Nagy Jenő - Eugéniusz

Most került napvilágra, legalábbis az én tudomásomra annak a levélnek a pontos szövege, amiben 1957-ben magyar írók megtagadták az 1956-os forradalmat és kérték az ENSZ-t, hogy ne tűzze napirendre "a magyar ügyet"

A magyar írók tiltakozása

az ENSZ ötös-bizottsági jelentés

közgyűlési tárgyalása ellen

Az Irodalmi Tanács kezdeményezésére

a magyar írók a következő nyilatkozatban

tiltakoztak

az ENSZ ötös bizottsága jelentésének tárgyalása ellen.

Mélyen átérezve azt a felelősséget,

amelyet hivatásunk,

a nemzeti közvélemény formálásában betöltött szerepünk ránk ró,

egyben általános emberi felelősségünk tudatában is,

felemeljük tiltakozó szavunkat az ellen,

hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése

a magyarországi események ügyét napirendre tűzze.

Szeretnénk, ha eljutna hangunk mindazokhoz,

akik a világban barátainknak nevezik magukat,

elsősorban minden nemzetbéli írótársainkhoz.

Bízunk benne, hogy megértik aggodalmunkat

és magukévá teszik követelésünket.

Egyek vagyunk ezzel a néppel,

ismerjük lelkének minden rezdülését.

Tudjuk és hirdetjük:

a magyar nép nem akart és nem akar

ellenforradalmat,

itt csak elenyésző kisebbség kívánja vissza a régi rendet.

A történelmi és társadalmi körülmények tragikus találkozása folytán

1956. október 23-án

mégis az események olyan sorozata indult el Budapesten,

amelynek fordulatain már sem a józan politikai belátás,

sem a kezdeti résztvevők jelentős részének becsületes szándéka

nem tudott többé úrrá lenni.

Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak

sem volt csekély része benne,

hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott

és néhány napra

az 1920-as fehérterrorra emlékeztető állapotokat teremtett.

Valamennyi irodalmi irányzatot

és a magyar közvélemény legkülönfélébb árnyalatát képviseljük,

a részletkérdések egész sorában,

még néhány lényeges kérdésben is vitában állunk egymással;

egyet azonban ma már világosan látunk:

a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése

és a szovjet csapatok segítségül hívása

az egyre jobban kibontakozó

véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.

Nem mindannyian értettük akkoriban

ennek a lépésnek szükségszerűségét és jelentőségét.

Kételyeinket, gondjainkat, fenntartásainkat tükrözte

sokunknak állásfoglalása.

Azóta egyre inkább megtanultuk becsülni mindazokat,

akik a megzavarodott közvélemény sodrásával szembe mertek szállni,

akik megmentették a dolgozó nép hazáját

a társadalmi visszazuhanástól,

a polgárháborútól,

talán a még rettentőbb csapástól, a háborútól.

Lehetnek közülünk egyeseknek még

komoly fenntartásaik belpolitikai kérdésekben,

a szocialista építés módszerei dolgában,

de mint hazafiak,

mint a Magyar Népköztársaság hű polgárai,

valamennyien minden erőnkkel segíteni akarjuk

a társadalmi és gazdasági helyzet megszilárdulását,

a kulturális élet felpezsdülését,

a közbizalom megerősödését

és minden eredmény, amit e téren elértünk,

minden jel, ami ennek a folyamatnak egészségét és erejét mutatja, egyformán mindannyiunk örömére van.

Így érez ma nálunk a nemzet többsége és java.

Kinek az érdeke, hogy a sebeket újra feltépjék?

A mi hazánknak,

ennek a nehéz történelmi sorsot viselt kis népünknek

bizonyára nem.

Lehetetlenség volna nem látnunk

az ízléstelen hangulatkeltés hátterében

a valódi szándékokat,

a tőkés hatalmak politikai játékát.

Fel akarják szítani a legbarbárabb ellenforradalmi erők lohadó kedvét,

fel akarják korbácsolni ismét a már megnyugvó közvéleményt idehaza; fenn akarják tartani,

fokozni akarják a feszültséget a nemzetközi politikában.

Mi ezzel nem értünk egyet.

És különösen nem érthetünk egyet azzal,

hogy bárki az ügyvédünk talárjában csúfolja meg,

torzítsa komédiává azt a tragédiát, amely minket ért.

Aki barátunk, ezt nem helyeselheti!

Aki barátunk, az gyógyít és nem sebeket tép rajtunk!

Kis nép vagyunk,

de történelmi szerepünk

és az a hivatás, amelyet az emberiség szolgálatában vállalunk, f

eljogosít rá, hogy odakiáltsuk:

mi nem vagyunk senkinek politikai cégére,

nem leszünk játékszer tisztátalan kezekben,

nem leszünk a nemzetközi élet botrányköve!

Akadnak, tudjuk magyar írók,

akik másként beszélnek.

Ránk hivatkoznak, szót kell tehát erről is ejteni.

A néppel érző magyar írók útja a múltban keservesen nehéz volt;

és ma sem könnyű vállalni részünket egy új rendért vajudó társadalomban. De mi nem tudnánk más sorsot vállalni.

És bizonyosak vagyunk benne,

hogy nem lesz kevésbé dicsőséges, mint amilyen nehéz.

Aki azonban megfutott, az hallgasson,

mert ha szól, szava csak a renegáté lehet.

S a népnek, amellyel sorsközösséget vállalni nem mert,

árulója is lesz szavával.

Ezt a világ minden írója, ezt minden hazafi megérti.

Végezetül pedig:

mi fontos nemzetközi fórumnak tarjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Tiszteljük,

mint amelynek hivatása,

hogy a népek sok közös gondjának, egymásratalálásának,

a békés egymásmellett élésnek műhelye legyen.

Szeretnénk tisztelni ezután is!

Örültünk, amikor hazánk a szervezet tagja lett:

szeretnénk örülni ezután is.

Világ írói, világ népeinek tiszta szándékú értelmisége!

A nemzetek kölcsönös megbecsüléséért,

sokat szenvedett hazánkért,

a magatok emberségéért,

az Egyesült Nemzetek Szervezete becsületéért tiltakozzatok velünk.

Abódy Béla, András László, Alpári Pál, Aranyossy Magda, Aranyossy Pál, Asztalos Sándor, Ács Kató, Bakó József, Baráth Endre, Barabás Tibor, Balázs Anna, Balázs Sándor, Barta Lajos, Bartáné Szucsich Mária, Bába Mihály, Bárány Tamás, Benjámin László, Benamy Sándor, Békés Virág, Beczássy Judit, Bihari Klára, Boldizsár Iván, Bogáti Péter, Bónyi Adorján, Borsi Darázs József, Bölöni György, Bródy Lili.

Csanádi Imre, Cseres Tibor, Csepeli Szabó Béla, Csetényi Erzsébet, Czibor János, Csohány Gabriella, Csoóri Sándor, Csuka Zoltán, Csurka Péter, Dallos Sándor, Darázs Endre, Darvas József, Devecseri Gábor, Dénes Zsófia, Diószegi András, Dobozy Imre, Egri Lajos, Elbert János, Endrődy János, Erdei Sándor, Erdélyi József, Erdős László, Erdődi János, Falu Tamás, Felkai Ferenc, Fejes Endre, Fekete Lajos, Fehér Klára, Féja Géza, Fábián Zoltán, Földes Imre, Földes Mihály, Fodor József, Földes Péter, Földessy Gyula, Földeák János, Füst Milán, Fülöp János, Füsi József, Fazekas Anna.

Galsai Pongrác, Gerő János, Gellért György, Gábor György, Gellért Oszkár, Gergely Sándor, Gergely Márta, Gergely Viola, Gera György, Gereblyés László, Goda Gábor, K. Grandpierre Emil, Gyetvai János, Gyagyovszky Emil, Gyárfás Miklós, Györe Imre, Győri Dezső, Hazai Józsefné, Hamvas H. Sándor, Hajnal Gábor, Hajnal Anna, Hámos György, Hárs György, Hegedüs Géza, Hegedűs Zoltán, Hegedűs Bitte Dániel, Hollós Korvin Lajos, Hubai Miklós, Hunyadi József, Illés Lajos, Illés Jenő, Illés Endre, Illés Béla, Illyés Gyula, Imecs Béla, Jankovich Ferenc, Jánosy István, Jászberényi József, Jobbágy Károly, József Farkas, Juhász Ferenc.

Kardos László, Karinthy Ferenc, Katkó István, Kamjén István, Kassák Lajos, Kárpáthi Aurél, Keszthelyi Zoltán, Keszi Imre, Kelemen Sándor, Képes Géza, Király István, Kis Károly, Kis Ferenc, E. Kovács Kálmán, Koroda Miklós, Kodolányi János, Kolozsvári Endre, Kónya Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezsőné, Kopré József, Komjáthy István, Kopányi György, Körössényi János, Kőszegi Imre, Ladányi Mihály, László Gyula, Láng György, Lányi Sarolta, Lengyel József, Ligeti Vilma, Lőrinc Loránd, Lukács Imre.

Major Ottó, Madarász Emil, Mándi Éva, Máriássy Judit, Mária Béla, Máté György, Molnár Gábor, Molnár Géza, Mollináry Gizella, Moldvai Győző, Morvay Gyula, Mesterházi Lajos, Murányi Kovács Endre, Nagy László, Nagy Péter, B. Nagy László, Nagy Sándor, Nádass József, Nemes László, Németh László, Nyárádi Gábor, Nyíri Tibor, Oláh László, Oravetz Paula, Osváth Zsuzsa, Örkény István, Örvös Lajos, Palasovszky Ödön, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Papp László, Passuth László, Pándi Pál, Pákozdi Ferenc, W. Petrolay Margit, Peterdi Andor, Pilinszky János, Pintér József, Polgár István.

Rajcsányi Károly, F. Rácz Kálmán, Remenyik Zsigmond, Reményi Béla, Rideg Sándor, Román György, Rónai Mihály András, Rubinyi Mózes, Sarkadi Imre, Sándor Kálmán, Ságodi József, Sándor Iván, Sinka István, Simon Lajos, Sőtér István, Sós Endre, Soós Magda, Somlyó György, Sólyom László, Simon István, Sipos Gyula, Szabó Pál, Szabó Lőrinc, Szabolcsi Miklós, Szamos Rudolf, Szalatnai Rezső, Szakasits Árpád, Szentiványi Kálmán, Szécsi Margit, Szekula Jenő, Szenczei László, Szeberényi Lehel, Szánthó György, Szinetár György, Szinnai Tivadar, Szüdi György, Szűcs László István, Szőnyi Sándor, Szomráki Sándor.

Tabi László, Tamási Áron, Tamási Lajos, Takács Tibor, Tóth László, Tóth Eszter, Toldalagi Pál, Tolnai Gábor, Török Sándor, Thury Zsuzsa, Tuba Károly, Timár György, Trencsényi-Waldapfel Imre, Thurzó Gábor, Telekes Béla, Ungvári Tamás, Urbán Ernő, Urbán Eszter, Vaád Ferenc, Vas István, Várkonyi Nagy Béla, Váci Mihály, Várnai Zseni, Vázsonyi Endre, Veres Péter, Vértes György, Vészi Endre, Vitányi János, Vihar Béla, Viktor János, Waldapfel József, Weöres Sándor

Ne tárgyalja az ENSZ a magyar ügyet.
:
Egyek vagyunk ezzel a néppel, ismerjük lelkének minden rezdülését.
Tudjuk és hirdetjük: a magyar nép nem akart és nem akar
ellenforradalmat, itt csak elenyésző kisebbség kívánja vissza a régi rendet

"Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak sem volt csekély része benne, hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott és néhány napra az 1920-as fehérterrorra emlékeztető állapotokat teremtett. "
"egyet azonban ma már világosan látunk: a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése és a szovjet csapatok segítségül hívása az egyre jobban kibontakozó véres ellenforradalom veszélyét hárította el országunk felől.
Azóta egyre inkább megtanultuk becsülni mindazokat, akik a megzavarodott közvélemény sodrásával szembe mertek szállni, akik megmentették a dolgozó nép hazáját a társadalmi visszazuhanástól,
a polgárháborútól, talán a még rettentőbb csapástól, a háborútól.

"Így érez ma nálunk a nemzet többsége és java. Kinek az érdeke, hogy a sebeket újra feltépjék?
"mi nem vagyunk senkinek politikai cégére, nem leszünk játékszer tisztátalan kezekben, nem leszünk a nemzetközi élet botrányköve!
„A mi hazánknak, ennek a nehéz történelmi sorsot viselt kis népünknek bizonyára nem.
Lehetetlenség volna nem látnunk az ízléstelen hangulatkeltés hátterében a valódi szándékokat,
a tőkés hatalmak politikai játékát. Fel akarják szítani a legbarbárabb ellenforradalmi erők lohadó kedvét,
fel akarják korbácsolni ismét a már megnyugvó közvéleményt idehaza; fenn akarják tartani,
fokozni akarják a feszültséget a nemzetközi politikában.

„Mi ezzel nem értünk egyet. És különösen nem érthetünk egyet azzal, hogy bárki az ügyvédünk talárjában csúfolja meg ,torzítsa komédiává azt a tragédiát, amely minket ért.
„Ránk hivatkoznak, szót kell tehát erről is ejteni. A néppel érző magyar írók útja a múltban keservesen nehéz volt; és ma sem könnyű vállalni részünket egy új rendért vajúdó társadalomban. De mi nem tudnánk más sorsot vállalni. És bizonyosak vagyunk benne, hogy nem lesz kevésbé dicsőséges, mint amilyen nehéz.

Aki azonban megfutott, az hallgasson, mert ha szól, szava csak a renegáté lehet.
S a népnek, amellyel sorsközösséget vállalni nem mert, árulója is lesz szavával.
Ezt a világ minden írója, ezt minden hazafi megérti.